A hasnyálmirigy heveny gyulladására hirtelen kialakuló rosszullét, és görcsös hasi fájdalom jellemző.
A betegség visszatérő vagy idült formája súlyos betegség, ami tartós fájdalommal és hosszú távon a hasnyálmirigy működésének elégtelenné válásával jár. Egyszerre nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, vagy tartós alkoholizmus gyakori kiváltói a betegség mindkét formájának. Fokozott kockázatúak azok az emberek is, akiknek epekövük van, vagy már korábban is volt hasonló hasnyálmirigy megbetegedésük.
A hasnyálmirigy szerepet játszik táplálékunk fehérjéit és a zsírokat emésztő enzimek (ún. proteázok és lipázok), valamint a szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok (elsősorban az inzulin) termelésében. Az itt termelt emésztőenzimek egy vezetéken át a vékonybél legelső szakaszába, a patkóbélbe jutnak, ugyanazon a nyíláson át, melyen keresztül az epe is ürül. (Általában a közös epevezeték és a hasnyálmirigy kivezetőcsöve még a vékonybél elérése előtt egyesülnek.)
Hasnyálmirigy-gyulladást (orvosi nevén pancreatitis-t) általában olyan kóros állapot okoz, amelynek során az itt termelt emésztőenzimek nem a megszokott úton - egy vezetéken át - távoznak a vékonybél irányába, hanem helyben aktiválódnak és károsítják a hasnyálmirigy saját szövetét. A mirigy állományába jutott enzimek gyulladást és pusztulást okoznak a mirigy fehérje-állományában, és a környező zsírszövetben, sőt súlyos esetben az erek falát károsítva vérzések okozói is lehetnek.
A heveny hasnyálmirigy-gyulladás két leggyakoribb kiváltó oka az epekő betegség, illetve a nagy mértékű alkoholfogyasztás. Sokkal ritkábban áll a háttérben valamilyen anyagcsere-zavar (pl. a kalcium vagy a zsírok normálisnál magasabb szintje a vérben), fertőző megbetegedés (mumpsz), sérülés vagy gyógyszer-mellékhatás.
A hasnyálmirigy megbetegedése más szervek működésére is kihat. Így pl. súlyos heveny gyulladás esetén a hasűrben vagy a mellkasban folyadék szaporodhat fel, légzési rendellenesség, illetve a szív működésbeli eltérései alakulhatnak ki. További szövődményként bélelzáródás, valamint a veseműködés zavara jöhet létre. Ritkán, nagyon heves lefolyás esetén a hasnyálmirigy egy része el is halhat a gyulladás következtében. Amennyiben az elhalt terület baktériumokkal fertőződik, életveszélyes, azonnali kezelést igénylő kórkép jön létre. Mindezek együttesen akár vérkeringési sokk kialakulását is okozhatják. Utóbbi a vérnyomás leesése miatt szédüléssel, tudatzavarral, sőt eszméletvesztéssel járhat és kezelés nélkül akár halálos is lehet.
A gyulladás fennállhat hosszú időn át folyamatosan is (idült forma), illetve előfordul a heveny gyulladás ismételt jelentkezése, időről-időre kiújulása. Ilyen esetekben a gyulladás hosszú távon a hasnyálmirigy szövetének elhegesedéséhez, és emiatt az enzim- és hormontermelés elégtelenné válásához vezet. Szövődményként a tartós fájdalom mellett táplálkozási-, emésztési- és széklet-rendellenességek, cukorbetegség, a hasnyálmirigyben álciszta (elhalt szövettel és folyadékkal teli tömlő) vagy tályog kialakulása, továbbá gyomorfekély jöhet létre. Mindezek akadályozzák a beteg aktivitását, és jelentősen rontják életminőségét. Az ismételten kiújuló és az idült formák leggyakrabban alkoholistákban fordulnak elő, illetve ritkábban más betegség (pl. mellékpajzsmirigy túlműködés) következtében másodlagosan alakulnak ki. Örökletes hajlamnak is szerepe lehet a betegség kialakulásában, de gyakori az ismeretlen eredetű is. Az idült hasnyálmirigy-gyulladás leggyakrabban középkorú férfiak körében fordul elő. Korábban lezajlott heveny gyulladás során is létrejöhetnek olyan elváltozások a hasnyálmirigyben (pl. álciszta, szűkület a vezetékekben), amelyek később a betegség kiújulásához vezetnek.
Hasnyálmirigy-gyulladást (orvosi nevén pancreatitis-t) általában olyan kóros állapot okoz, amelynek során az itt termelt emésztőenzimek nem a megszokott úton - egy vezetéken át - távoznak a vékonybél irányába, hanem helyben aktiválódnak és károsítják a hasnyálmirigy saját szövetét. A mirigy állományába jutott enzimek gyulladást és pusztulást okoznak a mirigy fehérje-állományában, és a környező zsírszövetben, sőt súlyos esetben az erek falát károsítva vérzések okozói is lehetnek.
A heveny hasnyálmirigy-gyulladás két leggyakoribb kiváltó oka az epekő betegség, illetve a nagy mértékű alkoholfogyasztás. Sokkal ritkábban áll a háttérben valamilyen anyagcsere-zavar (pl. a kalcium vagy a zsírok normálisnál magasabb szintje a vérben), fertőző megbetegedés (mumpsz), sérülés vagy gyógyszer-mellékhatás.
A hasnyálmirigy megbetegedése más szervek működésére is kihat. Így pl. súlyos heveny gyulladás esetén a hasűrben vagy a mellkasban folyadék szaporodhat fel, légzési rendellenesség, illetve a szív működésbeli eltérései alakulhatnak ki. További szövődményként bélelzáródás, valamint a veseműködés zavara jöhet létre. Ritkán, nagyon heves lefolyás esetén a hasnyálmirigy egy része el is halhat a gyulladás következtében. Amennyiben az elhalt terület baktériumokkal fertőződik, életveszélyes, azonnali kezelést igénylő kórkép jön létre. Mindezek együttesen akár vérkeringési sokk kialakulását is okozhatják. Utóbbi a vérnyomás leesése miatt szédüléssel, tudatzavarral, sőt eszméletvesztéssel járhat és kezelés nélkül akár halálos is lehet.
A gyulladás fennállhat hosszú időn át folyamatosan is (idült forma), illetve előfordul a heveny gyulladás ismételt jelentkezése, időről-időre kiújulása. Ilyen esetekben a gyulladás hosszú távon a hasnyálmirigy szövetének elhegesedéséhez, és emiatt az enzim- és hormontermelés elégtelenné válásához vezet. Szövődményként a tartós fájdalom mellett táplálkozási-, emésztési- és széklet-rendellenességek, cukorbetegség, a hasnyálmirigyben álciszta (elhalt szövettel és folyadékkal teli tömlő) vagy tályog kialakulása, továbbá gyomorfekély jöhet létre. Mindezek akadályozzák a beteg aktivitását, és jelentősen rontják életminőségét. Az ismételten kiújuló és az idült formák leggyakrabban alkoholistákban fordulnak elő, illetve ritkábban más betegség (pl. mellékpajzsmirigy túlműködés) következtében másodlagosan alakulnak ki. Örökletes hajlamnak is szerepe lehet a betegség kialakulásában, de gyakori az ismeretlen eredetű is. Az idült hasnyálmirigy-gyulladás leggyakrabban középkorú férfiak körében fordul elő. Korábban lezajlott heveny gyulladás során is létrejöhetnek olyan elváltozások a hasnyálmirigyben (pl. álciszta, szűkület a vezetékekben), amelyek később a betegség kiújulásához vezetnek.
Tünetei, felismerése
A heveny gyulladás jellemzően gyorsan kialakuló, súlyos hasi fájdalom formájában jelentkezik. A fájdalom a gyomortájtól a hát felé vagy bal oldalra sugárzik, esetleg övszerűen körbefogja az egész hasat, és hányinger, hányás, a has puffadása, valamint kifejezett rosszullét kíséri. Gyakori tünet a láz is. A beteg igyekszik előregörnyedő testtartást felvenni, mivel ez valamelyest enyhíti fájdalmait. Felegyenesedés, köhögés vagy tüsszentés, mély belégzés tovább rontják a fájdalmat. A fájdalmas terület rendkívül nyomásérzékeny. A görcsrohamot gyakran kiadós étkezés vagy alkoholfogyasztás váltja ki.
Idült gyulladás esetében a panaszok a szinte észrevétlenül zajló betegségtől a bizonytalan hasi panaszokon át a komoly fájdalomig nagyon változatos formában jelentkezhetnek. Ilyenkor a heveny gyulladásnál tapasztalthoz képest a gyomortáji fájdalom tompább lehet, de ismételten vissza-visszatér, és bal oldalra, valamint hátra a deréktáj irányába sugárzik ki. Hányinger, étvágytalanság, emésztési zavar, székrekedés és fogyás, ritkábban sárgaság kísérhetik a betegséget. Hosszú idő után a fájdalom állandósulhat, és a hiányos enzimtermelés tünetei - pl. nagy mennyiségű, zsíros fényű, bűzös széklet ürítése, cukorbetegség jellemző tünetei - jelentkeznek.
Akut esetben általában a jellemző panaszok és tünetek alapján a betegség diagnosztizálása nem okoz nehézséget az orvosnak, az idült formát azonban sok más, hasonló panaszokat okozó kórképtől kell elkülöníteni. A hasnyálmirigy-gyulladás kivizsgálása a has megtapintásával kezdődik. A gyulladt mirigy területén a has elődomborodhat, esetleg az orvos a megnagyobbodott részt tapintja is. Heveny gyulladásnál a has nyomásra nagyon érzékeny, az izmok védekezésképpen megfeszülhetnek. Jelentős szerepe van a betegség felismerésében és a kórjóslat megítélésében is a vér- és vizeletvizsgálatok eredményeinek. A hasi röntgen-felvételnél megbízhatóbb, pontosabb információt nyújt a CT-vizsgálat. Az idült formák felismerésében hasi ultrahang-vizsgálatnak is lehet szerepe. Fertőződés gyanúja esetén további vizsgálat céljából egy vékony tűvel a hasfalon át mintát vehetnek a hasnyálmirigy szövetéből. Főleg epekő-betegség egyidejű fennállása esetén végeztet az orvos egy nagyon specifikus képalkotó módszert, az ún. ERCP (Endoszkópos Retrográd Cholangio Pankreatográfia) vizsgálatot. Ilyenkor vékonybél-tükrözés során az epe- és hasnyálmirigy-vezetékbe kontrasztanyagot juttatnak be, és a röntgenen kirajzolódnak az emésztőnedveket elvezető járatok, illetve ezek rendellenességei.
Idült gyulladás esetében a panaszok a szinte észrevétlenül zajló betegségtől a bizonytalan hasi panaszokon át a komoly fájdalomig nagyon változatos formában jelentkezhetnek. Ilyenkor a heveny gyulladásnál tapasztalthoz képest a gyomortáji fájdalom tompább lehet, de ismételten vissza-visszatér, és bal oldalra, valamint hátra a deréktáj irányába sugárzik ki. Hányinger, étvágytalanság, emésztési zavar, székrekedés és fogyás, ritkábban sárgaság kísérhetik a betegséget. Hosszú idő után a fájdalom állandósulhat, és a hiányos enzimtermelés tünetei - pl. nagy mennyiségű, zsíros fényű, bűzös széklet ürítése, cukorbetegség jellemző tünetei - jelentkeznek.
Akut esetben általában a jellemző panaszok és tünetek alapján a betegség diagnosztizálása nem okoz nehézséget az orvosnak, az idült formát azonban sok más, hasonló panaszokat okozó kórképtől kell elkülöníteni. A hasnyálmirigy-gyulladás kivizsgálása a has megtapintásával kezdődik. A gyulladt mirigy területén a has elődomborodhat, esetleg az orvos a megnagyobbodott részt tapintja is. Heveny gyulladásnál a has nyomásra nagyon érzékeny, az izmok védekezésképpen megfeszülhetnek. Jelentős szerepe van a betegség felismerésében és a kórjóslat megítélésében is a vér- és vizeletvizsgálatok eredményeinek. A hasi röntgen-felvételnél megbízhatóbb, pontosabb információt nyújt a CT-vizsgálat. Az idült formák felismerésében hasi ultrahang-vizsgálatnak is lehet szerepe. Fertőződés gyanúja esetén további vizsgálat céljából egy vékony tűvel a hasfalon át mintát vehetnek a hasnyálmirigy szövetéből. Főleg epekő-betegség egyidejű fennállása esetén végeztet az orvos egy nagyon specifikus képalkotó módszert, az ún. ERCP (Endoszkópos Retrográd Cholangio Pankreatográfia) vizsgálatot. Ilyenkor vékonybél-tükrözés során az epe- és hasnyálmirigy-vezetékbe kontrasztanyagot juttatnak be, és a röntgenen kirajzolódnak az emésztőnedveket elvezető járatok, illetve ezek rendellenességei.
Megelőzése, kezelése
A betegség heveny formája súlyos, akár életveszélyes állapotot jelent, ami azonnali kórházi kezelést igényel. Bár az idült változat enyhébb panaszokat okoz, és általában megfelelő kezelés mellett jól kézben tartható, teljes gyógyítása jelenleg nem lehetséges, ezért egész életére korlátozza a beteget és rontja az életminőségét. Mindezek ismeretében érthető, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a hasnyálmirigy egészségének megőrzésére, a gyulladások megelőzésre. Ez elsősorban az alkohol legfeljebb mértéktartó fogyasztásával, illetve az epekövek időben elvégzett műtéti megoldásával érhető el. Mivel a túlzott kávéfogyasztás, a nagyon fűszeres vagy zsírban gazdag táplálkozás és a dohányzás is hozzájárulhatnak a betegség tüneteinek kialakulásához, de legalábbis rontják azok súlyosságát, érdemes kerülni ezeket. Jó módszer lehet a megelőzésre vagy a korai felismerésre az évente szűrés jelleggel elvégeztetett hasi ultrahang-vizsgálat is.
A heveny hasnyálmirigy-gyulladás kórházi, nem ritkán intenzív osztályon történő kezelést igényel. A gyógyulásig - ami akár több hétig is eltarthat - a beteg nem fogyaszthat semmilyen táplálékot szájon át, hanem infúzióban biztosítják számára a szükséges tápanyagokat és folyadékot. Fájdalomcsillapítókat adnak, és gyakran szükség van a gyomortartalom leszívására egy, az orron át levezetett csövön keresztül. Néha oxigén belélegeztetése, sőt a beteg lélegeztetése is szükségessé válhat. A hasnyálmirigy elhalásával, fertőzéssel, tályog kialakulásával szövődött esetekben műtéti megoldásra és erélyes antibiotikumos kezelésre van szükség. A szájon át történő táplálkozásra csak nagyon lassan, fokozatosan lehet visszatérni. Zsírszegény diéta szigorú betartása indokolt ilyenkor.
Idült betegség esetén szigorú alkoholfogyasztási tilalom és zsírszegény diéta betartására van szükség. Korlátozni kell a fűszerek használatát és a rostbevitelt is, az ételeket könnyen emészthető formában kell elkészíteni, és a nap folyamán több, kis adagra elosztva fogyasztani. A betegség hátterében kimutatott esetleges magas vérzsír szintet gyógyszerekkel lehet rendezni. Görcsoldók, és gyengébb hatású fájdalomcsillapítók adása javítja a beteg állapotát. Nagyon erős fájdalom esetén ún. kábító fájdalomcsillapító gyógyszereket is adnak, azonban ezeket csak körültekintően szabad használni, mivel tartós betegség esetén nagy a hozzászokás és a függővé válás veszélye. A hiányzó inzulint és emésztőenzimeket mesterségesen előállított készítmények tartós szedésével kell pótolni.
Sebészi kezelésre hosszasan fennálló, erős fájdalom csökkentése céljából, továbbá akkor kerül sor, ha álciszta vagy tályog alakult ki a hasnyálmirigyben. Amennyiben epekő, vagy más epeúti betegség is fennáll, azt lehetőség szerint szintén - endoszkópos vagy hagyományos - műtéti úton szokták kezelni.
A heveny hasnyálmirigy-gyulladás kórházi, nem ritkán intenzív osztályon történő kezelést igényel. A gyógyulásig - ami akár több hétig is eltarthat - a beteg nem fogyaszthat semmilyen táplálékot szájon át, hanem infúzióban biztosítják számára a szükséges tápanyagokat és folyadékot. Fájdalomcsillapítókat adnak, és gyakran szükség van a gyomortartalom leszívására egy, az orron át levezetett csövön keresztül. Néha oxigén belélegeztetése, sőt a beteg lélegeztetése is szükségessé válhat. A hasnyálmirigy elhalásával, fertőzéssel, tályog kialakulásával szövődött esetekben műtéti megoldásra és erélyes antibiotikumos kezelésre van szükség. A szájon át történő táplálkozásra csak nagyon lassan, fokozatosan lehet visszatérni. Zsírszegény diéta szigorú betartása indokolt ilyenkor.
Idült betegség esetén szigorú alkoholfogyasztási tilalom és zsírszegény diéta betartására van szükség. Korlátozni kell a fűszerek használatát és a rostbevitelt is, az ételeket könnyen emészthető formában kell elkészíteni, és a nap folyamán több, kis adagra elosztva fogyasztani. A betegség hátterében kimutatott esetleges magas vérzsír szintet gyógyszerekkel lehet rendezni. Görcsoldók, és gyengébb hatású fájdalomcsillapítók adása javítja a beteg állapotát. Nagyon erős fájdalom esetén ún. kábító fájdalomcsillapító gyógyszereket is adnak, azonban ezeket csak körültekintően szabad használni, mivel tartós betegség esetén nagy a hozzászokás és a függővé válás veszélye. A hiányzó inzulint és emésztőenzimeket mesterségesen előállított készítmények tartós szedésével kell pótolni.
Sebészi kezelésre hosszasan fennálló, erős fájdalom csökkentése céljából, továbbá akkor kerül sor, ha álciszta vagy tályog alakult ki a hasnyálmirigyben. Amennyiben epekő, vagy más epeúti betegség is fennáll, azt lehetőség szerint szintén - endoszkópos vagy hagyományos - műtéti úton szokták kezelni.
Dr. Heksch Katalin
